Milyen lehetőség rejlik meg a kríziseinkben? A káosz, és azon belül is a sokat emlegetett mélypont élmény vizsgálata, és betöltött szerepe a függő józanodásában

 Életünk nélkülözhetetlen velejárói a krízisek, melyek a nehézségeken, alkalmazkodáson és megküzdésen kívül mindig a változás és fejlődés lehetőségét is magukban rejtik.

Krízis alatt olyan helyzeteket értünk, amelyek érzelmileg megterhelőek, kikerülhetetlenek, és a szokásos, korábban jól bevált módon nem bizonyulnak megoldhatónak. Olyan életeseményeket, melyek váratlanul törnek be az életünkbe, és ragadnak magukkal minket a megszokott mindennapjainkból. Ilyen lehet a munkahelyünk elvesztése, egy váratlan betegség (esetleg járvány helyzet), egy baleset, vagy haláleset. Ezeket hívja a szakirodalom akcidentális kríziseknek.

Ezzel szemben a normatív, vagy fejlődési krízisek elkerülhetetlen, mindenki életében bekövetkező életszakasz váltások, melyekkel szembenézünk kialakuló személyiségünk érése során. Ahogy az egyéni fejlődést is szakaszváltások, és ezek mentén kialakuló elkerülhetetlen próbatételek (krízisek) övezik, úgy a párkapcsolatok, illetve a családok életében is rendre jelentkeznek jellegzetes mérföldkövek. Úgy tartjuk, hogy ha a párkapcsolat vagy a családi rendszer nem tud megküzdeni ezekkel a rendre előbukkanó nehézségekkel, és alakítani az eddig jól működő, ám de a későbbiekben már nem hasznosítható stratégiáján, megreked a fejlődésben, és az egy idő után nem tudja majd a benne részt vevő tagok jóllétét szolgálni.

A függők, és családjuk kiemelten érintett az összes krízis kapcsán. Kutatásokból megfigyelhetjük, hogy a szerhasználó családok fokozottan érintettek az akcidentális krízisekben (sok a családi történetben a hirtelen halál és baleset, munkahely elvesztése, és egyéb instabilitást elősegítő esemény), illetve jellemző rájuk, hogy nem minden egyéni fejlődési próbatétellel és családi szakaszváltással tudnak sikeresen megküzdeni.

Klasszikus értelemben véve a mélypont a leépülés vége, annak a folyamatnak az utolsó állomása, melyet vagy a felépülés, vagy bizonytalan idő elteltével a halál követ. Az egyénenként változhat, hogy kinek milyen esemény jelenti majd a mélypontot, az utolsó cseppet abban a bizonyos pohárban, illetve mennyi idő, amíg eljut oda. Van olyan függő, akinek ez a hőn szeretett, nagy presztízsű munkahely elvesztése, van, akinek egy megszégyenülés és lelepleződés a munkatársak előtt, és akad olyan is, akinek ez a házastárs / család elvesztésének a lehetősége. Természetesen a le- és felépülési görbe mindenkinél más ívet ír le, és van, akinek a gödör alja bűnözést, lopást, akár a törvénnyel való szembenézést jelenti.

A „mélypont élményt” 50 éve emlegeti már az addiktológia tudománya, anélkül, hogy eddig valaha is pontosan konceptualizálták volna. Az összefüggés azonban régóta látható: azok a szerhasználók, akik átéltek hasonlót, nagyobb százalékban köteleződnek el a segítség mellett, és jobb felépülési eséllyel jellemezhetőek. A mélypont élmény segíthet közelebb kerülni annak belátásához, hogy a szer jelenléte a függő főbb életproblémáiért felel. Megfigyelhető továbbá, hogy azok, akik ambivalens érzésekkel vannak a segítség iránt, azok a mélypont átélésének hatására nagyobb százalékban köteleződnek el a felépülési munka mellett.

A mélypont élmény fontos közös eleme, hogy a függő korábbi veszteségek, vagy a fokozódó szenvedés nyomás hatására eljut a termékeny káosz azon szakaszába, mikor belátja: a szerhasználatot abba kell hagynia, de nem tudja, ezt hogyan tegye. A büszkeség (majd én önerőből leállok, uralni tudom a szerhasználatomat) és a kilátástalan küzdelem helyét átveszi a tehetetlenség beismerése, a segítség irányába való elköteleződés. A krízis arra sarkallja a függőt, hogy szembenézzen az igazsággal, leomoljon a korábbi hitrendszere, és nyitott legyen a változtatásra. Ebben tud segítségükre lenni a szenvedésnyomás is, amely a további szerhasználatot még fájdalmasabbá teszi, mint magát a viselkedésváltozást.

Életünk bármely területén élünk is át krízist, az mindig magában rejtheti a változás, fejlődés lehetőségét, vagy az egyensúlyi állapot diszfunkcionális működés árán való fenntartását. Egy krízishelyzet megoldásának a nyeresége lehet, ha új megküzdési technikákat, önbizalmat, új önkifejezést tanulunk, mely elősegíti személyiségünk fejlődését. Akár arról a bizonyos mélypontról beszélünk, akár más próbatételről vagy veszteségről.

 Írta: Berta-Pelle Johanna pszichológus

 https://www.facebook.com/orczyklub/

https://www.facebook.com/csaladiaddikciok

Hajduska Mariann: Krízislélektan. ELTE Eötvös Kiadó, 2010

Kirouac M, Witkiewitz K. Identifying “Hitting Bottom” Among Individuals with Alcohol Problems: Development and Evaluation of the Noteworthy Aspects of Drinking Important to Recovery (NADIR). Subst Use Misuse 2017; 52(12):1602–1615

Nagy Zsolt: Az üveghegyen túl. L’Harmattan, 2018