A függő emberek számára komoly kihívást jelent az érzelmek felismerése, megnevezése, kifejezése, és leginkább azok kezelése, melynek nehézsége nem korlátozódik csupán a negatív érzések enyhítésére és túlélésére, mint például a harag, bűntudat és lehangoltság, hanem ugyanúgy zavart kelthetnek az olyan pozitív érzések is, mint például a szeretet, sikerélmény és boldogság. Miként tekinthető a szerfogyasztás egy nem megfelelő kísérletként az érzelmek szabályozására? Miért fontos mindez a felépülés szempontjából? 

A szerhasználat, mint érzelemszabályozási eszköz

Sokan hivatkoznak olyan mondatokra, mint hogy: “Azért iszok, hogy jobban legyek.”, “Nem bírom elviselni ezt a fájdalmat a drogok nélkül”, “Használok, hogy ne érezzek.” Furcsán és meglepődéssel hallgathatják mindezt azok, akik nem küzdenek hasonló problémával, és haszontalan tanácsokkal állhatnak ilyenkor elő. Az alkohol-és drogfüggőség hátterében az érzelemszabályozás zavara húzódik meg, mely készséghiányt próbál az egyén pótolni és felülírni a szerekkel valamilyen felmerülő probléma, krízis, érzelmi nehézség esetén, és ezáltal próbál öngyógyításhoz folyamodni. 

„Mindig is nehéz volt számomra megbízni másokban, áthatott az alapvető bizalmatlanság, és ebből kifolyólag kerültem a mély, érzelmileg intim helyzeteket is, ahol meg kellett volna nyílnom. Az alkohol adta meg számomra a bizalom illúzióját, a feloldódás és másokhoz való kapcsolódás látszólagos lehetőségét. Segített átmenetileg leküzdeni a szorongás és az elhagyatástól való félelem érzéseit, de később még inkább elszigetelt másoktól.”

Wurmser és Khantzian elképzelése alapján egy elsődleges probléma és hiányállapot elleni nem megfelelő megküzdési kísérletnek tekinthető a szerhasználat. A drog és az alkohol átmenetileg és látszólag segít megszabadulni a kínzó és fájdalmas érzésektől, és megadja azt, ami hiányzik. Így tehát szolgálhat a düh, szégyen, magány, elutasítottság érzés csökkentésére, az elsöprő, intenzív érzelmek és az agresszív késztetések visszaszorítására, vagy az üresség és unalom ellensúlyozására is többek között. A szerválasztást meghatározhatja a szer konkrét hatásán túl a személyiség és a belső konfliktus minősége és intenzitása is. 

“Akkor veszítettem el édesanyámat. Mindig is azt a mintát tanultam, hogy férfiként nem sírhatok, mert ez a gyengeség jele lenne, de azóta már tudom, hogy ez nem így van, csak a családom ezt a mintát sulykolta belém. Úgy éreztem, hogy senki sincs, aki meghallgasson, de ha lenne se tudnám elmondani, hogy mit érzek, hogyan érint ez az egész, pedig elviselhetetlen volt ez a fájdalom és veszteség. Végül az alkoholhoz fordultam, ami szépen el is nyomta és csillapította a szenvedést, de amikor akár pár napra is leálltam vele, még elviselhetetlenebb volt, és még többet kellett innom, hogy ne érezzek semmit.” 

Kontroll az érzelmek felett?

Amikor a függő használ, valójában az érzéseit próbálja kontrollálni (távolítani, elkerülni, elnyomni), mert benne van az a félelem, hogy esetleg nem lesz képes azokat kordában tartani, nem lesz képes az irányításukra, és azt hiszi, hogy nem bírja ki. A kontrollálási vágy mögött éppen a kontrollfunkciók, így a korábban leírt érzelemszabályozási funkciók gyengesége figyelhető meg, mely szabályozásbeli hiányt igyekszik a függő a szerrel kitölteni, ugyanakkor az irányíthatatlanságtól való félelem mégis megjelenik.

“Gondoljunk egy olyan helyzetre, amelyben az autóvezetőt félelemmel tölti el a jármű működtetése. Sofőrünk például egy versenyautó kormánykereke mögött ül, amelynek erejét és sebességét érzése szerint képtelen kontrollálni. Vagy azt hiszi, rossz a fék, netán hibás a kormány. Bármi legyen is az ok, az illető nem lesz hajlandó beülni és vezetni, mert kontrollvesztéstől és balesettől retteg.” - (Twerski: A függő gondolkodás)

Letéve a szereket a függőnek meg kell dolgoznia saját kontrollálási törekvéseit, érzéseivel kapcsolatban is. Meg kell engednie magának, hogy újra érezzen, és el kell sajátítani ennek hogyanját a hosszú felépülési folyamat során.

Mi marad az alkohol és a drog helyén, mit kezdhetünk ezzel a hiánnyal?

A felépülési munka során sokszor előtérbe kerül elsősorban az érzelmek felismerése, megnevezése, kifejezése, ezekkel kapcsolatos hiedelmek és gátak azonosítása, melyet követően lehetőség nyílik ezen túl egy újfajta érzelemszabályozási eszköztár elsajátítására is. Elsősorban az érzelmeinkkel való ismerkedés a fontos, hogy amikor “rosszul érzem magam”, akkor el tudjam dönteni, hogy ez csalódottság, magányosság, bizalomvesztettség, frusztráltság, stb., a másik oldalon pedig, ha “jól érzem magam”, akkor épp a szeretet érzése jár át, büszkeséget érzek, megkönnyebbülést, hálát, stb.. Tehát a függőségben nagyon gyakran jelen lévő túlzottan szélsőséges és leegyszerűsített érzelem megnevezésekből (jó és rossz) először is szükséges eljutni egy sokkal differenciáltabb érzelmi palettához, mely a megkülönböztethetőség és megnevezhetőség mentén segíti a könnyebb kifejezést és szabályozást is.

Tegyük fel a kérdést, hogy milyen érzelmet nem tudok elviselni és szabályozni, mi az az érzelem, amire fogyasztok, mert úgy érzem, hogy másként nem tudnék vele mit kezdeni, nem tudnék vele megbirkózni, vagy felépülésben mi az az érzelem, ami a sóvárgást beindítja! A felépülésben az absztinencia kialakításán túl és annak hosszú távú fenntartása érdekében foglalkozni szükséges ezzel a jellegű érzelmi, pszichés érintettséggel is többek között. Ebben a szakemberek és sorstársak segítségével lehet egyre tudatosabbá és nyitottabbá válni érzelmi világunkban, melynek köszönhetően kapcsolódásaink minőségét is mélyíteni leszünk képesek. 

Írta: Székely Panna

Kép: @spaziodisco

Felhasznált irodalmak

Bóna A., Kun B., Kökönyei Gy., & Demetrovics Zs. (2013). Az affektív szabályozás zavarai és következményei. Evészavarok és addiktív betegségek. Magyar Pszichológiai Szemle, 68(1), 71-88.

Gross, J. J. (1998). The Emerging Field of Emotion Regulation: An Integrative Review. Review of General Psychology, 2(3), 271-299.

Twerski, A. J. (1997). A függő gondolkodás. Az önbecsapás megértése. 

William, R. E., Kraft, J. S. (2019). A tudatos jelenlét a függőségből kivezető úton. Útmutató a függőségi viselkedésformákat előhívó bánat, stressz és harag kezeléséhez. Budapest: Oriold és Társai.